2012. márc. 30.

Rég volt talán igaz se volt

Hát ezer meg egy éve, hogy nem jártam itt. És ezért nagyon nagy ejnyebejnye nekem. De most itt vagyok, és új dolgokra készülök.
Anno ezt a blogot igazából egy fősulis projekt miatt hoztam létre, de mára megérett bennem, hogy írnom kéne.
Szeretném ha tényleg élne ez a blog, és jó lenne ha sokan majd olvasnátok is. Ha nem is minden nap fogok itt a dolgokkal foglalkozni, de hetente egyszer, kétszer szeretnék jelentkezni.
S nem csak mások dolgait szeretném majd megmutatni, hanem azokat a dolgokat is amiken én dolgozom, vagy már elkészültek. Ugyanis tényleg dolgok vannak készülődőben.

Na de akkor vágjunk is újra bele:)

Valahogy fura művészeti vonzalmam van. A kedvenc stílusaim mind modernek, de imádom a realista festőket, és a szecesszió az igaz gyengém. Szóval nem igazán dönthető el, hogy akkor most milyen művészeti stílus is ami igazán közel áll hozzám. 
Az egyik kedvenc szecessziós festőm a Alphonse Mucha. Imádom ahogy a szecesszió jegyeivel megspékelve ábrázolja a nőket. 
A tavalyi évben az egyik nagy kihívásom kapcsolódik az ő nevéhez. 27. születésnapomra a kedvesem egy 4000 darabos kirakóval lepett meg, mely a "Négy évszakot" ábrázolja. Imádom a kihívásokat, és Muchát is. Körülbelül két hónapomba került a művelet míg kiraktam, de megérte. A hónap elején a helyét is elfoglalta a szobám falán. Mondjuk majdnem a fél falat beteríti, de csudaszép.




Na és miért is mesélek Mucháról ily lelkesen. Van egy csapat. A tagjai fogták Mucha stílusát, egy falat, némi festéket, ecsetet, ragasztószalagot és graffiti tudásukat! És ebből mi lett? Íme az eredmény:
http://cre-art-blog.hu/index.php/2012/03/lenyugozo-alkotas-egy-haz-falan/7/